Többen kértétek üzenetben hogy írjak egy kicsit az Elengedés tévútjairól, nehézségeiről és arról, hogyan NE akarjunk elengedni. Kéréseiteknek eleget teszek, sőt, saját tapasztalataimat is beleírom a cikkbe. :) Érdemes elolvasni az első és második irományt is mellé.
Az elengedés szükségszerű és fájdalmas is lehet egyben ha nem jól kezeljük a másik felet. Ha összeomlott benned egy világ és el akarsz engedni egy embert, talán az első és egyik legnagyobb nehézség akkor jelentkezik, ha magától a fizikai testtől, arctól próbálsz megszabadulni. A test fizikai síkon létezik, elengedést, ami belső folyamat, nem lehet alkalmazhatunk fizikai síkon. Ha tudatosítottuk magunkban hogy a személy jelleme, tulajdonsága és a lénye az, ami elengedésre vár, ráléptünk a jó útra. Többek között ezért nem mindig sikeres ha valaki a közös fotókat szeretné a kukába dobni, mert az anyagtól távolodik. Ezt a hibát én is elkövettem.
Forrás: tumblr.com
Következő lépésként egyfajta nyomás nehezedik a válladra amikor mindenki azt mondja neked hogy EL KELL ENGEDNED, ez így is van de - mint tapasztalatok mutatják - ha egy mondatban ott szerepel a KELL szó, már erőszakosabb jelentéssel bír ami pont nem egy frissen összetört szívnek való. Olyan ez mint mikor egy gyereknek mondjuk hogy NE csináljon valamit és nem figyel rá. Ez velünk is így van, ha meghalljuk a KELL szót, érezzük már a nyomást és az elengedés energiavonala az elnyomás, elfojtás, erőszak irányába megy. Pedig - ha úgy vesszük - , semmi más dolgunk nincs mint hagyni hogy az energiák áramoljanak és minden történjen úgy, ahogyan az meg van írva. Mint már említettem, nem a személyt, hanem a kettőtöket összekötő energiát kell hagyni áramolni a megfelelő irányba.
Ha sikertelenül próbálkoztál, kudarcként marad meg benned hogy 'Nem tudtam elengedni', ami egy újabb bökkenő. Míg az érzelmeid tagadását gyakorlod, az elengedés nem lesz tökéletes hiszen az a cél hogy az érzés-energia eltávolodjon tőled. Lényegében, az érzést megtagadod és elnyomod a fizikai szinten, semmissé akarod váltani azt ami ott van.
Forrás: tumblr.com
Ha sikerül is elengedned, arra koncentrálj hogy az illető soha nem tartozott igazából hozzád, hiszen lemorzsolódott. Aki - hozzám hasonlóan - élt évekig egy nem jól működő párkapcsolatban, csak évek múlva tudatosítja magában hogy kár volt ennyi időt pazarolni, mert az élet rövid is lehet. A régi emlékeket megtarthatod, akár az elmédben is és normálisnak számít ha álmodsz vele. Az elmében ott van, ne tagadd le, elmúlik az majd magától, ami egy hosszú folyamat - egyéntől függ mennyire -.
Az sem igaz hogy valakibe nem lehet beleszeretni akkor ha még nem engedtünk el egy másik felet. Igen, az ember tud egyszerre kettő másik partnerbe beleszeretni. Elengedés és szakítás után is van élet. A vele eltöltött órák, napok, hónapok, évek, évtizedek lenyomata ott marad benned - ha elengedsz akkor is -, de már csak a jó marad, élj együtt ezzel, a te életed része marad és több, talán jobb ember is lettél tőle. Ne görcsölj és ne siettesd a dolgot, szoktam mondani: Nem erőszak a disznótor. Kis lépésekben a cél felé hogy meg tudd engedni magadnak a változást, fejlődést és energiaáramlást, azt hogy az érzések 'átmenjenek' rajtad és tudj új életet kezdeni. Tulajdonképpen úgy is mondhatnánk hogy ha nem tudunk elengedni, akkor inkább a megengedéssel próbálkozzunk mert mindkettő ugyanazt a célt szolgálja.
Sok sikert kívánok az elengedéshez! ❤
Ha tetszett a cikk, oszd meg és kövesd a facebook oldalamat: https://www.facebook.com/lotuszuzenetek/ :)
Comments
Post a Comment